Avatar photo
Szerző:
Bódi Ágnes
Megjelenés:
2024.04.22
Kevesen tudják, hogy Csepel sziget honnan kapta a nevét. Hihetetlen, de egy lovászról! A Csepel név még a honfoglalás korából származik, Árpád vezér lovászát hívták így, a sziget pedig a kutatások szerint az a hely volt, ahol a honfoglaló seregek lovait tartották. A sziget települései a Ráckevei-(Soroksári) Duna-ág mentén találhatók, kulturális, gasztronómiai és szabadidős tevékenységek számtalan variációjával várva az ide érkezőket.

A  Kis-Duna mente TDM Nonprofit Kft., és a Ráckevei Tourinform meghívására kétnapos látogatásra érkeztünk a szigetre, és Szigetszentmiklóson, az ÁTI-SZIGET zárt Ipari Park területén található kezdtük meg programjainkat, ahová csak előzetes bejelentkezés után mehetnek be a csoportos látogatók.

Idegenvezetőnk Békés György, több évtizedet töltött el a gyárban, szinte mindent ismer. Nyugdíjasként idegent vezet a régi gyárban. Mint mondja, akkoriban olyan idők voltak, hogy akinek ez volt az első munkahelye, innen ment nyugdíjba. Megtudtuk tőle, hogy a Csepel Autógyár 1949-ben jött létre, melynek alapja az ausztriai székhelyű Steyr gyár licence alapján gyártott dízelmotor lett és éves szinten átlagosan 4500 tehergépjárművet tudott előállítani.

A múzeumban 11 különböző típusú tehergépkocsi, 5 autóbusz és egy autóbuszalváz, valamint több motor és egyéb jármű főegység várja az érdeklődőket. A modellek, makettek, fényképek és emléktárgyak idézik a gyár életét. Később egy igazi Csepellel utazzuk körbe a gyár területét, idegenvezetőnk sorolja a különböző részlegek nevét és hogy mikor mit dolgoztak ott.

A Múzeum áprilistól október végéig hétfőtől szombatig 10 és 15 óra között látogatható, előzetes bejelentkezés alapján, élő 45 perces, ingyenes tárlatvezetéssel tekinthető meg.

Betértünk a híres Mártoni Csárdába ebédelni, amely hotel és rendezvényház is egyben, teraszáról szép kilátással.

A nemzetközi és hazai borversenyen sikert elérő szigetcsépi Gál Szőlőbirtok és Pincészet boraiból is ízelítőt kaptunk az ebéd mellé. Gál Zsuzsanna, a birtok egyik tulajdonosa adott ízelítőt boraikból, amelyek, mint mondta, francia apósának is tetszenek. Nekem a Gál 2017-es Késői szüretelésű Rajnai rizling ízlett.

Szigetbecsén André Kertész Fotómúzeum és Emlékházában ismerkedtünk a magyar származású híres ember életével és munkásságával. Az emlékház előtt a 2022-ben felavatott André Kertész szobor áll, mely Zsin Judit alkotása.

Egy percre legalább érdemes megállni a Hoffnung/Remény – Ulmer Schachtel hajónál is, amely a magyarországi németek múltjának egy darabját őrzi. Az ulmi dereglye, amely német telepeseket hozott ide Bajorországból és Stájerországból, akik a 150 évig háború dúlta ország újjáépítésében hatalmas szerepet vállaltak. A hajó a Hoffnung/Remény nevet kapta, a szó azt jelképezi, hogy új hazára találjanak, de ne adják fel nyelvüket, szokásaikat. Ilyen ulmi dereglye a Duna mellett sok városban feltűnik, ahol a telepesek. partra szálltak.

Fotó: Gere Ágnes

Erről is szólt a Balabán kirándulóhajón tájékoztató kapitány-idegenvezető is, a farönk gerendákból épített ulmer-schachtel típusú hajót bemutatva. a mintegy kétórás város, vagyis inkább part és víznézés közben is. A tájékoztató a diákok és néha a felnőttek számára felért egy történelem leckével is. Út közben látjuk az Angyali szigetet is, kapitányunk pedig felhívja figyelmünket arra, hogy melyik pillanatban lehet a legjobban fotózni a templomtornyokat.

A mintegy kétórás hajóút megkerüli a Kerekzátony- és az Angyali-szigeteket és felejthetetlen az Angyali- és a Vesszős szigeteket elválasztó lagúna bejáratainak látványa. www.balabanhajo.hu 

Viski Imre és Szöllősi Árpád kapitány-idegenvezetők

Megtudtuk azt is, hogy a Ráckevei Duna-ág 21 települése közül a legismertebb és legkedveltebb is talán Ráckeve, amelyet a Duna-parti templomok városának is neveznek. A Duna két partját köti össze, és a lakók véleménye alapján a magyar költők számukra legszebb verseit olvashatjuk kis táblákon elhelyezve.  

Ellátogattunk a Ráckevei Tourinform irodába is, számtalan ingyenes turisztikai kiadvány, térképek, útikönyvek, turisztikai kártyák, képeslapok várják a turistákat. Foglalhatnak itt helyi turisztikai programokat, szálláshelyeket, és válthatnak jegyeket különféle rendezvényekre. Kevesen vannak, sokat dolgoznak, hogy mindenre tudjanak válaszolni és a szervezésben is nyújtanak segítséget.

Nem szabad kihagyni az utolsó Gyurcsik-féle Hajómalmot, amelynek hányatott életében a békét a lakossági összefogással való helyreállítása hozta el. Manapság már turisztikai látványosság, a kíváncsi turisták szeme láttára hétvégenként még ma is őrölnek benne, és adományként vásárolni is lehet a többfajta lisztből.

És ha már hétvége, és hajómalom, akkor nem is kell innen messzire menni, ugyanis Ráckeve leghíresebb eseménye innen indul, vagyis itt kezdődik a Csónakos piac, amely a nevét onnan kapta, hogy a környező községekből a piacra csónakkal érkeztek, valamint innen árulták portékáikat.

A heti kétszer megrendezett piacot rögtön Cseh Tamás dalának egyik kérdését juttatja eszembe: Pálinkát mérnek-e már? Igen mérnek a kis faépítményben, és szívesen is adják. Vásárolni is lehet belőle, nekem a birsből készült nedű ízlett a legjobban. Persze ízlések és pofonok, van akinek a szilva, vagy a vadmeggy lett a kedvence. A fűzfákkal szegélyezett hangulatos sétányon lévő piacon lángos is kapható.

A Szegedi Kis István sétányon – az Árpád-hídtól a Molnár utca végénél lévő lejáróig, valamint a Református templom melletti lejárónál – húzódó Csónakos piacon minden is kapható. Itt az idő palántázni széles a választék, új és használt ruhák is kínálják magukat. Házilag készült tészta és gyermekjáték, valamint mosószer is van.

Elfáradva kényelmes padokra ülhetünk le, bámulva a Dunán ringatózó hattyúkat és kacsákat. Kértek a mézes puszedlinkből egy falatot, de fülembe csenget a figyelmeztetés: ne etesd hattyúkat.

A Hősök terén a Cadran Pub&Pizzeria étteremben kóstoljuk meg a medvehagyma levest, és én a bőrén sült csirkemellet választottam mandulás camemberttel, édesburgonyakrémmel, téli salátával. Már alig fért el a desszert, egy szedermártással leöntött, fehér csokoládéval díszített házi browniet.

Fotó: Cadran Pub&Pizzeria

Ráckevén, a Duna Relax Hotel kétágyas szobáiban tértünk nyugovóra. A hotel négy csillaggal dicsekszik, joggal, wellness részlegükben minden van, amire egy kikapcsolódni vágyó pár szeretne, tepidárium, frigidárium, a caldarium és szabadtéri strand is található.  

Ráckevére nem elég egy nap, még három is kevés

A templomok városának is emlegetik, joggal, talán a legkeresettebb a hazánkban egyetlen fennmaradt gótikus Istenanya elszenderedése, vagyis a Nagyboldogasszony Szerb-ortodox temploma. Ismét egy történelmi leckéhez értünk: a 15. század második felében a törökök elől az al-dunai Keve városából és környékéről menekülő rác kereskedők kezdték építeni, majd 1487-ben szenteltek fel.

Az egyhajós templomba napjainkban a Keresztelő Szent János kápolna reneszánsz kapuján keresztül juthatunk be, a falon napóra mutatja az időt A kisdunamente.hu oldalán így mutatják be: „Igazság szerint egy komplett épületegyüttesről beszélünk, a templomhoz tartozó területen ugyanis megtekinthetünk egy több, mint 40 méter magas kupolás harangtornyot, a harangozó házát, valamint ide tartozik még a plébániaház és egy reneszánsz iskolaépület is. A kertben akár 200 éves, görög feliratú sírboltokat is találhatunk.” (https://www.kisdunamente.hu/erdekessegek/nagyboldogasszony-szerb-ortodox-templom/56860/)

Innen nem messze találjuk a Keresztelő Szent Jánosnak szentelt katolikus templomot, amelyben az ország legnagyobb szeccója található. Az 1791–1799 között emelt copfstílusú barokk épület belsejének teljes felületét, több mint 600 négyzetméteren Patay László Munkácsy-díjas festőművész 1994-ben készült falfestménye borítja

Kilépve a Szent István téren magasodik a János vitéz-díszkút, amely Markolt György szobrászművész munkája. Állítólag Petőfi Sándor híres alkotását, a János vitéz alakját egy ráckevei jobbágyfiúból lett huszárkapitányról, Horváth Nepomuki Jánosról mintázta. A díszkút tetején megpillanthatjuk Jancsi és Iluska figuráit.

Hogy többet tudjunk erről a legendáról, el kell látogatnunk az Ács Károly (1823-1894) nevét művelődési központhoz. Petőfi Sándor osztálytársa volt a költő, műfordító és egy ráckevei jobbágyfiúból lett huszárkapitányról, Horváth Nepomuki Jánosról mesélt neki. A legenda szerint így született a János vitéz. Érdemes gyerekkel felkeresi a központot, mert egy négy és fél kilométeres meseút 12 házikóval is várja őket.

Szigetújfalu Német Nemzetiségi Házában néhány felejthetetlen órát töltöttük, Tominné Werny Anna, a német nemzetiségi önkormányzat elnöke fogadott minket, véleménye szerint a hagyománytisztelő 2400 fős településen fontos, hogy a fiatalok őrizzék a nemzetiségi értékeket. Az iskolában német nyelvoktatás folyik, tánccsoport, zenebaráti kör és sváb ifjúsági kör is működik.

Megkóstoltuk többek között a szívesen kínált sváb ételeket, a savanyúkáposztás nudlit, a sokszor hajtogatott, hájas Zimmet Kropf’nt. a savanyú májat, és az almás pitét. Közben a német nemzetiségi önkormányzat több képviselőjével arról beszélgettünk, milyen a nemzetiségiek élete, jelene és jövője.

Már az utolsó programhoz értünk, Újhegyen a 2015 óta működő Kevevára Pálinkaházba vártak minket, ahol Körmendi Lukácstól és unokájától tudtuk meg hogyan készült a pince, hogyan készítik a többfajta pálinkát.

Itt találkoztunk újra a Csónakos piacon kóstolt ízekkel, a fekete cseresznye, a ribizlivel az alma, szőlő és körte pálinkával, 22 féle pálinka kóstolására van lehetősége annak, aki bejelentkezik, és persze akkor, ha bírja.

Köszönjük a meghívást: Borbély-Kállai Melindának – Tourinform Ráckeve, Gere Ágnesnek – Kis-Duna mente TDM Nonprofit Kft.

Szöveg és fotó: Bódi Ágnes