Rögtön a város főterén foglalták össze mivel is gazdagodott a város, többek között a felújított szecessziós városházával, és a kiállítóközponttal, Kecskemét joggal nevezi „tündérpalotának” a Városházát, amely Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján épült 1893-1897 között. „Sem magasság, sem mélység nem rettent” – ez volt pályázatuk címe, és egyben a város jelmondata is.
A főterén álló impozáns épületének kiemelkedő látványossága a Díszterem, amelyet turisták is megnézhetnek egyeztetett időpontban, érthetően, hiszen ez ad helyet a városi közgyűlés üléseinek, hazai és nemzetközi konferenciáknak, esküvőknek és ünnepélyes fogadásoknak. A „Lechner városháza”, későbbi épületeivel együtt az Unesco Világörökség várományosi listáján szerepel.
Nagyon keresett a Városháza Látogatóközpont, és a „Kecskemét, hirös város” várostörténeti a középkortól napjainkig című kiállítás. Itt nemcsak Kodály Zoltán élete és életműve, vagy a kecskeméti Katona József Bánk bánja jeleneteinek hologramos vetítésű bemutatása,, de egy két és fél méteres hímzett köntös is megállásra késztet, mely Mikszáth Kálmán Beszélő köntösét hivatott bemutatni.
A gyereklátogatók boldogan fedezik fel a Pannónia Filmstúdió (Kecskemétfilm Kft.) mindenki által ismert rajzfilmjeit, a Magyar népmesék-sorozatot, vagy Mátyás király mondáit. És végül a jelent jelképezi egy Mercedes gépkocsi, amely a településen gyártott Mercedes-Benz A-osztályos autója.
Ha megkérdezik hol lehet jó kávét és sütit kapni, bár több helyen is, de a válasz többnyire az, hogy a Lechner Kávéházban, Kecskemét belvárosának új ékkövében, a megújult Városháza Nagytemplom felőli sarkán. Egy finom süti és egy különleges kávé után irány Bugac, és az ebéd.
Út közben még látjuk a Cifrapalotát és dúdoljuk a dallamát, de valóban zöld az ablaka? – Igen, mondja Varjú Zoltán idegenvezetőnk, nézzék csak, ott látható. A dalban megénekelt Cifrapalota a magyar szecesszió egyik legszebb, legmesebelibb épülete. A homlokzaton található színes majolika betétek, a tető mázas cserepei, pirogránit plasztikái és díszes kéményei a pécsi Zsolnay gyárban készültek, most a Kecskeméti Katona József Múzeum kiállítóhelye. Az időszaki kiállítások mellett a Cifrapalota ad helyet az állandó történeti, régészeti és néprajzi kiállításnak, itt tekinthető meg a híres 155 db aranytárgyból álló kunbábonyi avar kincs is.
Bugac az állatok és az emberek közös világa
A Bugaci Karikás Csárdában várt a hagyományos, helyi fogásokat kínáló ebéd. Házigazdánk régi merősünk, Ladányi Kovács Zoltán, a Bugac Puszta Kft. tulajdonosa, A Kiskunsági Nemzeti Park bejáratánál 1993-ban épült a Karikás Csárda. Az épület kívül-belül őrzi a népi építészet hagyományait. A fehér falú, nádtetős építmény, kis ablakokkal, árnyas udvarával megkapó látvány, a mellette lévő gémeskút a régi időket idézi. Felejthetetlen ebédet kaptunk, félre is dobtuk a diétánkat.
Közben vezetőnk elmondta, hogy a mai tömegtermeléses világban egyre nagyobb az igény az ökoturizmusra, a biogazdálkodásra. Utunk a csikósbemutató felé a végtelen pusztán keresztül vezet. A csárdából kocsival indultunk el, hogy megnézzük a gazdaságot, az Őshonos Állatparkot, szürkemarhák, rackabirkák, mangalicák, kendermagos-, kopasznyakú-, és búbos tyúkok, magyar kacsák, pulykák vártak, és természetesen itt lakik a bugaci sárga ménes is. Ősi magyar fajtájú komondor és kuvasz őrzi a “házat”.
Az állatok néha-néha közelebb is jönnek, hogy ránk bámuljanak, kerek szemmel néznek minket, és a bátrabbak hagyják megsimogatni magukat. De a maradandó élményeknek még nincs végük, megnézhettük, hogyan készül a patkó az ügyeskezű kovács kezében.
A nézőtéren kíváncsian vártuk a bemutatót, amíg a csikósok készülnek, kis ízletes falatokat kaptunk és a híres kecskeméti pálinkát is megkóstoltuk. És jött a fő látvány: a Bugaci ménes vágtája, száguldottak előttünk a lovak, sörényük lobogva fénylett.
Felvonultak a díszbe öltözött csikósok lovaikkal együtt, bámulva néztük az ügyességi feladatokat: volt lófektetés, lóültetés, pusztafotel, erőpróba, ostorpattogtatás, csikósversenyek. és a Pusztaötös bámulatos bemutatója.
Anti, a szamár bemutatója nagy nevetést váltott ki
.Végül bemutatták az anyósverést, mivel pont én álltam közel, így én voltam az anyós, akit ostorpattogtatással „tanítottak rendre”.
A bemutató alatt Ladányi Kovács Zoltán irányította a műsort, és egy kisebb haranggal jelezte az indulást.
A több százéves kocsányos tölgyek mellett álló, Pásztormúzeum kör alakú építményénél megállva, lehetőség nyílt bekukkantani a bugaci pásztoréletbe és a nemzeti park élővilágába.
A csárdához visszatérve a busszal a közelmúltban átadott bugaci Aranymonostor Látogatóközponthoz mentünk, mely az Árpád-kor időszakát mutatja be 21. századi módszerekkel. A kiállítás anyagául szolgáló leleteket a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei találták meg a Duna-Tisza köze legnagyobb vallási, kereskedelmi és gazdasági központjának számító Pétermonostoránál.
Szabó László, Bugac polgármestere fogadott minket, és elmondta: a bugaci önkormányzat a Bács-Kiskun Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.-vel konzorciumban megvalósuló beruházás első üteméhez – a látogatóközpont kialakításához – a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program pályázatán nyert forrást. A helyszínen folyamatosan zajló régészeti feltárások tömegesen hozzák felszínre az Árpád-kori Magyarország kiemelkedő gazdagságának, nagyhatalmi státuszának bizonyítékait. Már a nevét is az itt található több száz arany vagy aranyozott lelet alapján kapta.
A Bugac határában található látogatóközpontban a több mint 10 éve folyó ásatássorozat eredményeként feltárt Árpád-kori monostort és a körülötte elterülő település életét, valamint az ott talált leleteket mutatja be. A tájba illeszkedő fogadóépület külső megjelenése, építészeti megformálása lapos, kerek, rovátkolt ezüst oldalával a homokban fellelt pénzdarabot idézi. Formája utal még az egykori kolostorok kerengőire is. Az épület földszintes kialakítása miatt teljesen biztosított az akadálymentesítése, a korszerű technológiai és szerkezeti megoldásai következtében pedig az energiahatékonysága is maximálisan megoldott.
A vendégfogadó és kiállítóterek 1900 négyzetméter területű látogatóközpontban van egy különleges vetítőterem is, ahol 360 fokos vetítésben nézhetik meg az érdeklődők az Árpád-kori monostor életét bemutató filmet.
A projekt keretében elkészült és felállították Szent István, Szent László, Szent Erzsébet, Szent Margit és Krisztus szobrát is a látogatóközpontnál, illetve a romterületen.
Kecskemétre érve még elértük és meghallgattuk a 18 órakor kezdődő városházi harangjátékot: Händel: Vízizene, Beethoven: Örömóda, Mozart: Varázsfuvola dallama búcsúztatta kis csoportunkat. A harangjátékot 1982-ben, Kodály Zoltán születésének 100. évfordulójára rendelte meg az akkori városvezetés. A közismert dallamok először 40 évvel ezelőtt, 1983-ban szólaltak meg a Városháza első emeleti erkélyén, a három oktáv hangterjedelemben, tíz dallamot szólaltat meg a 37 harang.
Köszönjük ezt az élményekkel teli napot a szervezőknek.