Mit is tudtunk eddig Ráckevéről? Hogy a tornyok és a vizek városának is hívják, már közeledve látjuk az épületek közül kiemelkedő négy tornyot, az egyik a régi városháza épületének tornya, melyet tűztoronyként használtak, a további három pedig templomtorony. Az 1989-ben városi rangot kapott Ráckeve valóban a vizek városa, hiszen ott a Duna, és a településhez tartozik még a Szulai-tó, és a Kastély tó is. És persze a híres csónakos piacnak is híre ment.
Talán a legjobban dr. Miskei Antal történész ismeri a várost, az ő vezetésével indultunk el városnézésre. Mint megtudtuk, a település neve szerb eredetű. A török hódítások elől, a dél-bánsági Keve településről elmenekülő szerbek telepedtek itt le. Ekkor kezdték Kiskevének nevezni, ami később Ráckevére módosult. A Rác előtag is rájuk utal.
Az ortodox ráckevei Istenanya Elszenderedése-templom Magyarország egyetlen bizánci liturgiájú, késő gótikus stílusú, hálóboltozattal fedett egyházi épülete, amely 1776-ig kolostortemplomként funkcionált. Az úgynevezett szerb portát a 18. század második felében alakították ki. Ekkor emelték a templomkertet övező téglakerítést és a kőkeretes, záróköves, kosáríves bejárati kaput. Az ortodox hagyományoknak megfelelően a templomban ülőhelyek nincsenek, csak néhány támaszkodószék. A hajó részt egy háromárkádos válaszfal osztja ketté, hátul a nők, elöl a férfiak imádkozhatnak.
A barokk stílusú harangtornyot 1758-ban, a toronyórát 1776-ban, a torony tetején lévő latin keresztet pedig 1795-ben húzták fel. A szekkókon kétféle felirat olvasható: görög betűs görög nyelvű és cirill betűs egyházi szláv nyelvű – mondta Miskei Antal.
A János Vitéz-díszkút az 1997 óta a Szent Imre Katolikus Iskola előtt álló János Vitéz-díszkút Markolt György csobánkai szobrászművész alkotása.
Néhány évtizede még működtek hajómalmok, vagyis a bővizű folyókon épített gabona őrlésére szolgáló malmok. Ma már csak emlék, de a Ráckevei-Dunán az 1980-as években több tucat is volt. A sétány partján, a református templom mögött egy hajómalomhoz értünk, és annak, hogy ilyen van, az annak köszönhető, hogy az eredeti tervek alapján 2007 és 2010 között újjáépítettek a Gyurcsik-féle malmot.
Az eredetit annak idején összeroppantotta a jég, de másolatáról senki nem mondja meg, hogy nem eredeti, amit ráadásul meg is lehet nézni, és néha be is indítják, úgynevezett látványőrléseket tartanak.
Csepel-sziget legszebb városának számító Ráckeve egyik érdekessége a Duna-parti sétányon lévő Csónakos Piac, amelynek neve onnan ered, hogy egykor a termelők és vásárlók is nagy számban érkeztek ide csónakkal a környező szigetekről és településekről.
A Tűztorony kilátó 1901-ben épült a középkori régi városháza helyén a szecessziós stílusú tornyos, új városháza épületében a Ráckevei Járási Bíróság működik, majd 2009 júniusában megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt található Tűztorony kilátó, amely eredetileg tűzjelző szolgálatot látott el, és érdemes felmenni a lépcsőkön, mert gyönyörű a kilátás.
A római katolikus Keresztelő Szent János-templom későbarokk, úgynevezett copf stílusú kőépület, amely 1791 és 1799 között épült. Tervezője és kivitelezője ismeretlen. Nepomuki Szent János oltára 1500 forintba került, s 1830-ban áldotta meg Horváth János ráckevei plébános. Az említett összeg egy korabeli hajómalom árának felelt meg. Mindez a vízimolnárok jelentőségére vall, akiknek céhében katolikus és protestáns mesterek egyaránt helyet foglaltak.
A szigetújfalui templomot 1770-73-ban építették, elsősorban a monostor elbontott köveiből. A szigetújfalui Szent Lénárd-templom egyhajós, barokk stílusú, íves záródású szentéllyel és homlokzati síkba illeszkedő toronnyal ellátott egyházi épületét is megnéztük. A település korábbi templomát a Szent Lénárd hitvalló tiszteletére szentelték- mesélte el dr. Miskei Antal.
Ercsi, mint turisztikai desztináció
Ercsi-Szigetújfalu között közlekedő folyami komppal átértünk Ercsibe, ahol már vártak minket, ebéd közben a Kikötő étteremben a Szabó Tamás polgármester számolt be a város életéről, majd Németh Fanni, kulturális és turisztikai referens kíséretében sétáltunk le a Duna-partra, hogy megnézzük BMX pályát, a szabadtéri felnőtt-, és a gyermekjátszóteret, kerékpáros pihenőhelyet és a futópályát.
Ercsi az 1526-os Mohácsi csata idején alkotott fontos történelmi pontot, hiszen II. Lajos király itt vonult át seregével, ennek emlékére minden évben a Mohácsi csata lovas zarándoklata innen indul Ercsiből. A török uralom vége után Ercsi is fellendült az 1629-es első nagy rác (bosnyák, horvát, szerbek) letelepedése után a város népessége szépen nőtt.
Mindig is békességben éltek az itt élő népekkel, egyetlen viszályról tudnak, az 1880-as években tettlegességig fajult a vita arról, hogy milyen nyelven folyjék a mise. A utolsó három generáció már nem beszéli a rác nyelveket, hagyományaikat az idősebb korosztály tartja – mondta idegenvezetőnk.
A katolikus vallás mindig is nagyon meghatározta a várost, a rácság betelepülése pedig ezen csak segített. A 18. században felépült monumentális barokk stílusú római katolikus templom nem csak a helyi katolikus, de a környező országok katolikusait is ide vonzotta, hiszen az Ercsi Szűz Mária képnek csodatévő erőt tulajdonítottak a helyiek, majd minden ide zarándokló úgy vélte, tényleg csoda ereje van.
A tűzoltótorony 1903-ban épült, a torony mai napig teljes pompájában ékesíti a belvárost. Sajnos az 1990-es években bezárták a cukorgyárat és a laktanyát is. Ezzel sok-sok ember veszítette el munkahelyét és kényszerült Budapestre bejárni dolgozni, ezzel megnehezítve a város életét.
Eötvös obeliszk
Műemléki védettség alatt álló épület, 1828-ban báró Lilien Józsefné Szapáry Ilona építette férje nyughelyéül. A Szapáryak a 17. századtól gazdálkodtak a városban, fiúgyermekük nem született, így lányukat Lilien Annát, Eötvös Ignác vette feleségül, így került a Mária Teréziától báró rangot kapó Eötvös család Ercsibe. Eötvös József részben Ercsiben nevelkedett, de mindig is ezt a város tartotta szülőotthonának, ezért is írta végrendeletébe, hogy ide temessék el, a nagyszülői kápolnába. 1828-ban Lilien bárót helyezték a kápolna sírboltjába, majd Eötvös József halálakor a családi kriptába helyezték át.
Az Eötvös obeliszket Ybl Miklós tervezte, 1879-ben közadakozásból építették, a szobrász Szász Gyula volt, az obeliszk és a kápolna közti kertbe egy kisebb kripta is készült. Eötvös halála után a kápolna sajnos nehéz éveket élt meg, főleg a II. világháború alatt, amikor is kifosztották, ezért 1963-ban helyezték át a falu közepén lévő Eötvös szoborhoz. A következő években sokszor megpróbálták helyre állítani a kápolnát, de mindig újra és újra megtépázták az épületet és a környező területet. 2015-ben L. Simon László kezdeményezésére az állam pénzt különített el, az örökség megmentésére és Eötvös akaratának eleget téve 2021-ben visszahelyezték őt és nagy szüleit méltó nyughelyükre.
Megnéztük a Eötvös múzeumot is, ahol az első terem Eötvös József családi hátterét mutatja be. Nyomon követhetjük a fiatal Eötvös életútját, irodalmi munkásságát. Érdekesek a fiával – a kiváló fizikussal – való kapcsolatát bemutató dokumentumok is. A kiállítás második része hazánk iskolaügyének XIX. századi történetét mutatja be, Eötvös oktatáspolitikai tevékenységét helyezve előtérbe – korabeli tárgyak, bizonyítványok, tanári feljegyzések, tanulói munkák segítségével.
A kiállítást egy népiskolai tanterem rekonstrukciója zárja, melynek padjaiba beülhetnek a látogatók, kipróbálva a régi idők iskoláinak író- és tanszereit.
Ercsi vezetői és a turisztikával foglalkozó szakemberei törekvései szerint szépül a folyó partja, virágzik a sétatér, és egyre többen fedezik fel hazánk nagyjának múzeumát és emlékeit.
Fotó: Mészáros Cecília