Debrecen: Végre egy könyv a kocsmákról!

A fülszövegben ez olvasható: “a könyv egyúttal egy pezsgő koktél is régóta jegelt, már-már elfeledett történetek letűnt korok italméréseiről és bohémjairól; markáns vendéglátóhelyekről, amelyeket nem törtek össze a történelmi megrázkódtatások, nem illant el aromájuk, hanem az idővel minőségi nedűvé értek; vendéglátósokról, akik az ódon vagy modern miliővel és a kínálattal együtt alkotják azt a megismételhetetlen esszenciát, amely képes odavonzani az italkérőket; aztán végül Debrecenben is kiderül, hogy valójában mindig a vendégek hoznak extra pezsgést a minőségi koktélba.”

Az olvasó egy hibrid kötetet tart a kezében, melyben történeti tanulmányok mellett interjúk, és egy fényképválogatás is helyet kapott Debrecen néhány prominens italmérő helyéről.

A könyv egyúttal már-már elfeledett történetek letűnt korok italméréseiről és bohémjairól; markáns vendéglátóhelyekről, amelyeket nem törtek össze a történelmi megrázkódtatások, nem illant el aromájuk, hanem az idővel minőségi nedűvé értek; vendéglátósokról, akik az ódon vagy modern miliővel és a kínálattal együtt alkotják azt a megismételhetetlen esszenciát, amely képes odavonzani az italkérőket; aztán végül Debrecenben is kiderül, hogy valójában mindig a vendégek hoznak extra pezsgést a minőségi koktélba.

Ezekre e kérdésekre kapunk választ:

Egykor mértek italt a debreceni városházán?

Gambrinusnak vagy Bacchusnak hódoltak-e inkább a cívisek?

Égettborból hogy lehetett rozsólist varázsolni?

Sült fagylalt és whiskey színházra néző panorámával?

Záróra előtt 5 percre állított falióra, mint fogyasztásserkentő?

Stratégia vagy emberség? Hogy lehetett fennmaradni a pandémia alatt?

Él-e még borlovag a városban?

Gondy és Egey mely híres fogadás végkimenetelét örökítette meg műtermében?

Éltek-e költők a város történelmi italmérő helyeinek közelében?

Rucza, Három herélő, Meteor… kiből, miből válhatott kocsmanévadó?

Eljuthatunk-e Krúdy szerint veszedelmesen berúgva a dicsőséghez?