Fotó: Bódi Ágnes
Ki a cívis? Milyen a cívisváros? Mit gondolnak a cívisségről és a debreceniségről az itt élő emberek? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ a Déri Múzeum “Cívisek világa” című új, állandó helytörténeti kiállítása, ami a Múzeumok Éjszakáján – 2023. június 24-én – nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt.
Az új várostörténeti kiállítás hét fejezetre bontva meséli el a cívisváros történetét, és arra a kérdésre keresi a választ: Ki a cívis, mi a cívisváros? A feltett kérdésekre nem kell egyértelmű választ adnia a kiállításnak, inkább segítenie kell a látogatónak a válasz összeállításában. Ez egyben vezérelvük is a volt a kiállításépítés során.
Tucatnyi szakmai egyeztetés során alakult ki a muzeológiai, a kiállításépítési, a technikai, a fenntarthatósági, a múzeumpedagógiai és a közművelődési érdekek mentén az a hét egység, amellyel a megújult terekben találkozik majd a látogató. Igazodva a pályázati kiíráshoz igyekeztünk kiemelkedő személyeket, géniuszokat, debreceni bajnokokat is megjeleníteni az egyes fejezetekhez.
Összesen 18 kiemelkedő ember portréját mutatják be a kiállításban. Ezzel a várostörténet még „kézzel foghatóbbá” válik, hiszen ezek a bajnokok épületekben, szobrokban, utcákban, terekben ma is velünk, a város lakóival élnek. Éppen ezért a cívisek világát bemutató tárlaton a város vezetői, „debreceni cívis” tudósok, művészek, sportolók, debreceni polgárok személyes kötődéseit, emlékeit is megismerhetik majd a látogatók. A múltat, jelent és jövőt összekötő, gondolatébresztő „kaleidoszkóp” alighanem sokak figyelmét felkelti majd.
Demeter Szilárd szerint a nemzet válságállóságának zálogai a végvárak, a város ma már egyszerre régióközpont és végvár, és emiatt a Déri Múzeum helytörténeti kiállítása sem lehet értéksemleges.
A kuratóriumi elnök a jövő tervezésében sokkal fontosabbnak nevezte a rációnál az akaratot, valamint a szülőföld és a haza szeretetét. Azt mondta, ha megtörténik, hogy az új debreceni helytörténeti kiállítást a szívével látja a látogató, akkor debrecenivé válik, bárhol született.
Hazánkban több mint 800 muzeális hely van, ebből mintegy 140 múzeumi rangot elért kiállítóhely. A szövetségnek jelenleg 120 tagja van, köztük jelentős Kárpát-medencei magyar múzeumok, ezáltal az egyetemes magyar kultúrát képviselik. Cservenyák László, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének alelnökének véleménye szerint új formákat kell találni a látogatókkal való kommunikációhoz, ezt is segítette a Magyar Géniusz Program, amelynek forrásaiból több mint száz múzeum részesült.- mondta
Papp László ,Debrecen polgármestere azt mondta, a háborúkkal megterhelt, identitásválság sújtotta Európában reménységet mutató, másoknak is erőt adni képes magatartást jelent a saját múltunkkal, történelmünkkel, kultúránkkal foglalkozni. Ez a mentalitás, a megmaradásra törekvő, önazonosságot erősítő gondolkodás, az elmúlt évszázadokban mindig meghatározó volt Debrecenben. Az identitásőrző törekvés ugyanakkor mindig összefonódott a megújulással – mondta Papp László.
A Déri Múzeum igazgatója, Angi János elmondta, hogy az új, 250 négyzetméteres kiállítótérben hét fejezetre osztva mutatják be a Cívisek világát. Az a véleménye, hogy az új állandó tárlat reprezentálja a múzeum sokrétű gyűjteményének struktúráját, és eddig kiállításon nem szereplő tárgyak is helyet kaptak a bemutatótérben.