Avatar photo
Szerző:
Bodrog Beáta
Megjelenés:
2023.02.28
Sok örömteli pillanatot szerzett február utolsó szombat délutánján egy egyedülálló szakmai program:  a XIX. Magyarországi újbor és sajt fesztivál a Stefánia palotában.

Vagy két tucatnyi kiválóbbnál kiválóbb borászat mérkőzött meg ismét az aranyért a minőségi gasztronómia jegyében. (http://www.ujboressajtfesztival.hu/eredmenyek). A borkóstolók között pedig sajtcsodákkal lehetett felkészülni az újabb bor – kihívásokra. 

Az, hogy egy borász nagyinak, Szerencsés Ildikónak nyolc unokája van, és mindegyikük arcképe és neve a borok megnevezése, az ritkaság. Mondhatnánk szerencse. Az egyik ilyen figyelemreméltó név az India, mert a gyermek a Himalájában fogant – meg is kérték rá az engedélyt a Magyar Tudományos Akadémia nyelvészeti osztályától. A kisöcsinek ugyancsak egzotikus név dukált a tradíciót folytatva. Így lett ő Iliász – meséli a büszke apuka, Orcsik Péter, a borház grafikusa. Sőt a palackok hátsó címkéjén egy, az unokára és a borra egyaránt jellemző tulajdonság ötlik a szemünkbe, teljesen egyedivé téve az ízletes vörös száraztól a fehér édesig terjedő borok skáláját. Úgy érzem, nemhiába kapta a kunsági borvidékhez tartozó kiskunhalasi Szerencsés Borház a nevét. 

Borkóstolás után egy kis sajt ízlelgetés jön épp a Sajtmágusnál,  a debreceni Bolya Gergelynél, ahol a sajtcsodák mellett  egy hiánypótló sajttörténeti könyv,  a Sajtkorszak nyűgöz le, A sajtkészítés csodálatos története alcímmel. .A borítón pedig a legkorábbi sumér tejtermék készítés  illusztrációja vonja magára a figyelmünket. 

– Egy évtizednyi lelkes sajtozás után lehetőségem volt elvégezni egy sajtkészítő tanfolyamot.  – meséli Gergely.

A tanfolyamon használt tankönyveken jókat szundikált, annyira unalmasak voltak . Ezért neki is veselkedett egy érdekfeszítő tankönyv írásának. Eközben olyan mennyiségű adatra bukkant, hogy muszáj volt könyvet  írnia a sajtok történetéről a nagyközönségnek is – ez a Sajtkorszak. Mint mondta, űgyis mindig érdekelte a történelem.

Bolya Gergely egy sajtmajálison. Fotó: Bódi Ágnes

Most is épp egy hiánypótló munkán dolgozik a mágus: a Kárpát-medence és a magyarság tejtermékeinek történetén, de a gyakorló sajtkészítő szemszögéből. Ugyanakkor kaphattunk tőle egy szép kiállítású Sajtnaptárt is, melyet a Tejgazdasági Szemle újság adott ki. Annyira tetszett a könyve és a standja a mágusnak, hogy otthon rögtön megkukkantottam Facebook oldalát is, ahol arról ír, honnan is jöhetett a sajthoz való vonzódása: “Esküszöm, nem tudom. Egyszer csak jött, látott, győzött, s azóta is itt van, nem ereszt a markából.”

Sajt után újra bor dukál. A híres, már külön applikációval is rendelkező szekszárdi borvidék egyik slágere a Fritz Birtok, ott emeljük poharunkat többek között a főborász, Vass Csaba egészségére is. Kiderül róla, hogy igencsak ízletes  vöröseket kreál pusztán hobbiból. 2021 óta vagy négyféle finomabbnál finomabb vöröset köszönhetünk neki.

Fő profilja az én kedvencem, a nagytestű, hosszú érlelésű barikos vörös. Mikor épp ezeket tesztelem, elismerően hallom magam mellett “annak idején mindig ezzel vágtuk a disznót”. Nemhiába vezethető vissza a Fritz Pincészet családfája 1635-ig. Nos, újra jöhet a sajt. A győri Tebike kisalföldi juhsajtja varázsol el. Az elnevezésnek semmi köze se a Tibikéhez, se a Terikéhez, derül ki idejében, hanem a tehén, birka, kecske első két betűjéből született mozaikszó. Országosan vásárolható sajtjaikból  a Lajta és a földrajzi eredetvédett  Győr-Moson-Sopron megyei csemege (Ilmici) sajtokat, meg a Pálpusztait csak ők gyártják. 

A sajt után pihenésképpen  egy kis kávé  Kapuczineréknél. Mikor odakukkantok, épp kívánságra kever ki a Kapucziner Mariskája exzotikus lelőhelyek  kávéfarmjairól  származó kávészemekből egy mixet a hölgyvásárló kérésének megfelelően. Ízlett nagyon a friss pörkölt és pörköletlen kakaóbab – igen különleges. És ugyan ki tud ellenállni a  kézműves csokoládé műhely kávé szemet tartalmazó bonbonjainak? A kávénak még csak-csak,  de ennek semmiképp. Nem szabad… Bűn lenne  

Aztán folytassuk megint egy kis sajttal.  A Csányi Sajt Manufaktúra és Tejüzem kettős érleléssel készült leveles túrója, ami teljesen krémsajtszerű, kerül a táskámba gondolkodás nélkül, csak úgy spontán. Aztán jön a többi: Lajta sajtjuk hajszállal maradt le az aranyról a tavalyi miskolci sajtversenyen, míg a kecsketejes Raclette  Etyeken, az országos sajtversenyen simán megszerezte az első díjat. Közben persze kiveszik a részüket az iskolatej programból, a tejföl, a hagyományos rögös túró s joghurt készítésből is – meséli csak úgy mellékesen a polgármester.

Aztán borral zárunk. A szekszárdi borvidék Bodri Pincészete régi jó ismerősünk – már élveztem három generáció munkájának gyümölcsét kiváló éttermükben  épp a varászlatos békakuruttyulás idején. Virágos sorozatukban (ez Szekszárd könnyed arcát jelenti meg),  fehérboraik többsége mutatkozik be.  Két új fajtával ismerkedhetünk csak itt és csak a pincészetükben: a Zöld Velterinivel és az Irsai Oliverrel. Meglátni, megkóstolni, megszeretni csak egy pillanat műve. 

Reméljük, jövőre ismét ízlelgethetjük ezeket a csodákat. Csak legyen hozzá kellő időben elég eső, meg békeidő, meg munkáskéz, sőt némi nap, az se igen árthat. No meg persze mi, a hálás borkóstolók se hiányozhatunk.

Fotók: Bodrog Beáta