A Jilin (ejtsd: Dzsilin) névre hallgató, két és féléves jövevény érkezése után alig néhány órával már új kifutójával ismerkedett, és a holdünnep napjától, most szombattól már a látogatók is megcsodálhatják.
A remények szerint ő és az intézményben 2020 júliusa óta élő hím, Coolio elfogadja egymást párjának, és
fokozatos összeszoktatásukat követően ők is sikeres szaporulattal segítik majd e ritka és fenyegetett
leopárdalfaj fennmaradását.
Az ország első vidéki állatkertje 2004 óta szolgál az észak-kínai leopárdok egyik mentsváraként; néhai
tenyészpárja, Szépfiú és Tschunja – akik hazánkban máig egyedüliként szaporodtak sikeresen – összesen négy ízben járult hozzá az európai állatkerti állomány gyarapodásához. Érdekesség, hogy Coolio apja nem más, mint az első debreceni születésű észak-kínai leopárd, aki a dániai Ree Park Safariban alapított családot.
Az észak-kínai leopárd (Panthera pardus japonensis) az egyik legészakibb elterjedésű leopárd-alfaj, így ópusi rokonaitól jól megkülönbözteti nagyobb termete és dúsabb szőrzete. Jellemzően nagyobb vadakkal, főként vaddisznóval és szarvassal táplálkozik, de a madarakat és rágcsálókat sem veti meg. A téli párzási időszakot és az anyai utódgondozást leszámítva magányosan él és erősen territoriális.
Bár a Dél- és Kelet-Ázsiában és Afrika nagy részén egyaránt őshonos leopárd vagy párduc a legnagyobb
elterjedésű nagymacskafaj, élőhelyének szűkülése és aprózódása, valamint az orvvadászat a kihalás szélére sodorta, így sebezhető besorolással szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján.
Bizonyos alfajai fokozottan fenyegetettek: észak-kínai leopárdból a becslések szerint kevesebb mint 500 egyed él a természetben, a világ állatkertjei – nagyrészt az európai intézmények – pedig egy jelenleg 51 egyedet számláló állomány gondozásával és gyarapításával veszik ki a részüket a megmentéséből.