Bécs Város még 2013-ban határozott arról, hogy a jövőben tudatosan fog törekedni a közterületek névadói között a nemek arányának kiegyenlítésére. Ennek köszönhető, hogy idén többek között Ruth Kügler irodalomtudós-író és holokauszt-túlélő, Helga Pankratz, melegjogi aktivista, Elizabeth T. Spira dokumentumfilmkészítő vagy Karoline Tintner grafikus is utcatáblát kaphatott az osztrák fővárosban.
„Az, hogy a nők ilyen módon is láthatóvá válnak, nagyon fontos mérföldkő az egyenjogúsághoz vezető úton“, hangsúlyozta Veronica Kaup-Hasler kulturális városi tanácsnok.
Annak, hogy mint a legtöbb európai városban, Bécsben is a férfinevek vannak többségben az utcatáblákon, történelmi okai vannak. Nem kevesebb, mint egy női uralkodó kellett ahhoz, hogy a 19. században az első közterület egy nőről, Mária Teréziáról kaphassa a nevét.
A belvárosi kerületekben természetesen ritkán lehet olyan közterületet találni, amely még elnevezésre vár. Éppen ezért elsősorban az újonnan épülő negyedekben – például a Seestadt Aspern városrészben – törekednek rá a bécsiek, hogy az új utcanevekkel megtiszteljék az elismerésre méltó nőket is.
A 2013-as döntés óta már 170 nőről neveztek el közterületet Bécsben, ám az arány még mindig meglehetősen egyenlőtlen: a 4.600 személyekről elnevezett közterületből még mindig csupán 550 visel női nevet, azaz az összes közterület 12 százaléka.
Fotó: Bécs, Elinor Ostrom Park a Seestadt Aspernben
Copyright: © Wiener Stadtgärten/Hager Partner AG