Avatar photo
Szerző:
Bodrog Beáta
Megjelenés:
2021.12.26
Eger neve egyet jelent megpróbálni a lehetetlent és azt valósággá változtatni. A kilátástalan küzdelem – egy magyarra 25-30 török jutott –, győzelemmel végződött a legendás 1552-es esztendőben. Igaz, hogy akkora lyukak tátongtak több helyen a belső várfalon, amin kétökrös szekér befért egymás mellett a török ostrom után.

Emellett csaknem tizenkétezer ágyúgolyót szedtek össze a vár egész területéről, többek között a várfalból is – ezek egy részét is megtekinthetjük a kazamata kiállításaiban, az egykori kaszárnyatermek két szintjén tárlatvezetéssel (a téli nyitvatartás van érvényben). Az időpontokról tudakozódhatunk egyrészt az egri vár honlapjáról, másrészt a helyszínen, az információs pontnál.

Eger vára Fotó: Bodrog Beáta

Sok érdekességet tudhattunk meg a korabeli öltözéket viselő Kovács György interpretátor-tárlatvezetőtől. Kiderült róla, hogy a kétezer fős végvárat védő sereg hadnagya (nyolcvanhat hadnagy volt a várban) – igen jól tartja magát, meg se látszik rajta, hogy majdnem ötszáz éves. Humoros, és mindenkinek tetsző vezetése során bíztatja az őt követőket, ne tartsanak tőle, ugyanis a végén mindannyian egy oldalon fogunk harcolni.

Ilyen ígéret után kicsik és nagyok egyaránt itták a hadnagy úr szavát, legyen szó akár a Hősök termében való kalauzolásról, vagy az aknafigyelő folyósokkal való közeli ismerkedésről több méter mélyen. Itt az Egri csillagokban is szereplő borsószemes dob és a vízzel félig teli üst, amik az ellenség várárok ásásának felfedezésére szolgál, is segít az események elképzelésében.

Érdemes megtekinteni Gárdonyi Géza stílszerűen berendezett házát is az északi kapu közelében (előzetes jelentkezéssel látogatható a téli nyitvatartás során). Az emlékházban szinte minden bútordarab az eredeti helyén maradt: a berendezés eredeti, érintetlen. Érdekesség, hogy rengeteg könyve mellett az Egri csillagok születésének helyét, az író asztalát fentről világítja be egy ablak. Gárdonyi a rendelkezésére álló források alapján még nem tudott a hat hektáros külső várról, amit az osztrák a Rákóczi-féle szabadságharc kezdetén felrobbantott.

Gárdonyi Géza Emlékház Fotó: Bodrog Beáta

Csak az öt hektáros várról volt tudomása, amivel mi is ismerkedhetünk. Ennek során több érdekességgel is találkoztunk. Az egyik az, hogy a hősök márványtábláján két asszony is szerepel, az egyiket csak úgy említik meg, hogy Vas Ferenc anyósa. Többen azon morfondíroztunk anyós vicceken nevelkedve, hogy tán a hálás vő küldhette-e oda.

Az író szobája Fotó: Bodrog Beáta

Egy másik érdekesség, hogy az egyetlen hiteles ábrázolása az idős Dobónak a itteni vörös márványsírja, habár a várkapitány Dobóruszkán van eltemetve.

Ha már ennyire belejöttünk a csodák átélésbe a várlátogatás során, éljünk át egy kis varázslatot is: ugorjunk be egy délelőtt a Varázstoronyba az Eszterházy Károly Egyetemre. Egy nagyon jól szervezett programnak lehetünk a részesei: hol a planetáriumi előadáshoz csatlakozhatunk, hol a XVIII. századbeli távcsövek világába csöppenhetünk bele, hol meg a fényképezőgép ősével, a camera obscurával barátkoztunk.

Itt a sötét helyiségből egyetlen parányi likontükrök segítségével belopakodó fény lehetőséget ad arra, hogy kileshessünk a város legkülönbözőbb helyeire. Sőt egy hófehér papírlapra rá is futtathatjuk az épp arra tévelygő gyanútlan autóst, hogy utána nagylelkűen szabadon engedjük. Innen még azt is kiszimatolhatjuk dél körül, miket főznek a városban, ugyanis illatok kavalkádja bizgerálja állandóan a szegény ott dolgozók orrát, így örökké csoroghat a nyáluk. Megismerkedhetünk a napóra dél fogalommal is: mindig máshol kukucskál be a nap évszaktól függő magasságából a két emelettel lejjebb lévő teremben futó meridiánra.

Eger Varázstorony Fotó: Bodrog Beáta

A napóra dél és a mi óránk által mutatott tizenkét óra között (Greenwich +1 óra) akár 30-40 perc különbség is lehet.

Az Asztonómiai Múzeum után kukkantsunk be az egri érseki palotába, ahol az egyházművészeti kiállítás két szinten korhűen mutatja be a mindenkori egri püspökök, érsekek életét, szobáit, miseruháit megigézve az egyházmegye és a palota gazdag múltját. Egyik érdekesség az, hogy Mária Terézia koronázási miséjét az egri püspök, Erdődy Gábor celebrálta a pozsonyi Szent Márton templomban, sőt ő vitte az apostoli kettős keresztet a koronázási menet élén – mesélte később Badacsonyiné Bohus Gabriella idegenvezető.

A másik pedig az, hogy II. József, a későbbi kalapos király születése alkalmából a szentmise után sütöttek ökröt, osztogattak kenyeret az egybegyűlt népnek a székesegyház előtti téren, két hatalmas hordóból pedig vörös és fehér bor folyt egész éjszakáig.

A szebbnél szebb miseruhák között van kiállítva Samassa érsek hermelinből készült palástja bíborosi kalapjával együtt (ezt az 1962-65-ig tartó második vatikáni zsinat óta nem használják.) Le is mehetünk vezetéssel a végeláthatatlan folyósok alkotta pincébe, ahol mostanság a szivattyúval kordában tartott patak csörgedezését hol csak hallhatjuk, hol láthatjuk is. Könnyedén el tudjuk így elképzelni, milyen lenne a régi korok gyerekeit utánozva kis csónakokban evezgetni a föld alatt.

Eger Püspöki Palota Fotó: Bodrog Beáta

Itt-ott megcsodálhattunk egy-egy szépen lerakódó, Egerszalók csodáját idéző ásványt, megízlelhettünk egy kortynyi egri bort az elmaradhatatlan molnárkaláccsal.

Máris kedvet kaptunk egy kis borkóstolóra, amit érdemes szállásunk közelében megejteni, hiszen akkor nem kell sorsot húzni, ki vezet. Úgyhogy mi Noszvajon a Gazsi pincészetet. a Szögedi testvérek pincészetét választottuk. Mikor betoppantunk, épp egy kis minőségi kortyolgatnivalót szerzett be három helyi fiatal az aznap esti beszélgetéshez, valószínűleg a borban az igazság jegyében Zoltántól… A bátyja, Sándor egy hatvan fős vacsoraestre tartva bekukkant hozzá egy pillanatra, hogy magával vigye a boraik kitüntetéseit tanúsító okleveleket.

Szögedi Sándor felvétele

Zoltánnak is indulnia kellene már haza, hogy elhozza az esti negyven fős helyi borvacsorára a harapnivalókat, de a betérő vendégre akkor is szán időt. Egy kis pincelátogatás után nekikezdünk kedvünkre tesztelgetni Gazsiék tizenötféle saját ízvilágú, saját házasítású csábítóbbnál csábítóbb borait, de nem érünk sokáig. A megkóstált három vörösből kettőből azonnal viszünk – holnap is van nap.

Borkóstolónkat egy csodás élménnyel koronáztuk meg: a nagy műgonddal helyreállított késő barokk De La Motte -kastélyba tévedtünk be, ami megtekintésére már régóta pályáztunk. A névadó francia ezredes felesége Almássy Antal özvegye volt, majd az Almássy család örökölte, míg nem jutott ebek harmincadjára a kastély értékes berendezése a világháborút követően.

Túlélte a szabad rablást, a termelőszövetkezetet és az üdülő korszakot. Déryné Széppataki Róza is fellépett ebben a pazarul díszített teremben. Kovácsoltvas csillárok, márvány előlapos kandallók, eredeti állapotában helyreállított freskók, néhány eredeti bútordarab, például a vadászteremben a kártyaasztallá alakítható sakkasztalka vár minket.

A látogatás után a nagyjából 3,5 hektáros védett angolpark Tündérkert ösvényén csodálhattuk az ősz színeit, és élvezhettük a kilátást. Méltó lezárása volt a napnak.

A kastélyból közvetlenül szállásunkra, a kis wellness részleggel rendelkező mostanság felújított Tündérkert hotelbe sétálhatunk át. Itt mind a kisgyerekes családok, mind a romantikára áhítozók, a pihenni vágyók egyaránt megtalálják számításaikat a kellemes nyugalmat árasztó kastélyszálláson finom étkeket fogyasztva, a helyi borokat ízlelgetve.

Bodrog Beáta