Szerkesztő:
Bódi Ágnes
Megjelenés:
2021.10.30
Ugrásszerűen megnőtt a fészekrakó tengeri teknősfélék száma a Zöld-foki-szigeteken: 2020-ban mintegy 200 ezer fészket számoltak meg a tíz szigetből álló szigetcsoporton szemben a 2015-ös 10 725-tel - adta hírül a The Guardian című brit napilap honlapja.

A nyugat-afrikai államot az álcserepes teknősök harmadik legnagyobb fészekrakó helyének tartják Florida és Omán után. A hüllők száma azonban olyan meredeken növekedett az elmúlt években, hogy a tudósok szerint ma már a második legnagyobb, ha nem a legnagyobb fészekrakó hely lehet.

Bár a koronavírus-járvány feltartóztatására elrendelt utazási korlátozások elősegítették azt, hogy a térség emberektől háborítatlan legyen, a szakemberek szerint a helyi fajmegőrzési intézkedések idézték elő a látványos növekedést.

“A fajmegőrzési erőfeszítések a Zöld-foki-szigeteken 20 éve kezdődtek, ennyi idő telik el, amíg egy bébi teknős felnőttként visszatér arra a helyre, ahol kikelt a tojásból” – mondta Albert Taxonera, a helyi biodiverzitási projekt alapítója és társigazgatója.

A zöld-foki-szigeteki természetvédők több száz kilométernyi tengerpartot felügyelnek a fészkelőszezonban: megmérnek minden teknőst, nyomkövetővel látják el őket, és biztosítják, hogy biztonságban visszatérhessenek a tengerbe. 2018 óta a szigetországban büntetéssel sújtják azt, aki megöl vagy megesz egy tengeri teknőst, illetve kereskedik az állatokkal.

Nemcsak ebben a térségben nőtt a tengeri teknősök száma, Indiában és az Egyesült Államokban is felfigyeltek a fészekrakó teknősök számának gyarapodására.

“A harminc évvel ezelőttihez képest ma több száz tengeriteknős-fajmegőrző program van világszerte” – mondta Rod Mast, a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) tengeriteknős-csoportjának társelnöke.

A fajmegőrző programok mellett az óceánok “termékenysége” is hozzájárul számuk növekedéséhez. Ha egy adott évben az óceán tápanyagsűrűsége magas, a teknősöknek több energiájuk lesz a fészekrakáshoz. Másik lehetséges tényező, hogy világszerte csökkent a teknősök egyik fő természetes ellensége, a cápa állománya.

A folyamat ellenére számos veszély leselkedik a tengeri teknősfélékre, számos fajuk, alfajuk egyedszáma meredeken csökken. A kérgesteknősök sok alfaját a kihalás szélén álló fajok közé sorolja az IUCN vörös listája, a közönséges cserepesteknőst már szinte kihaltként tartják számon. A tudósok szerint ennek fő oka a halászhálók használata, továbbá a műanyagszennyezés.