Fotó: B. Mezei Éva
Csupán a külföldi babákat kapta, s nem is akármilyen módon. Hetvenöt ország vezetőinek, olykor államfőknek írt levelet, s valamennyien válaszoltak és küldtek népviseletbe öltöztetett babákat. S nem is akármilyeneket. Van közte négyezer éves sírból előkerült agyagbaba, vagy éppen egy-egy népi ünnepen viselt öltözet például Taiwanból, ahonnan rögtön egy egész kollekciót kapott. A legrészletesebben kidolgozott egy kicsiny szerb fakanál baba, amelynek még a saruja is aprólékos fonással készült.
Ám a Kárpát-medence öltözékeit saját maga varrta, még pedig hosszas kutatómunkával szerzett korabeli anyagokból. Rengeteget utazott, hogy alaposan megismerje, hogy milyen díszítésekkel, milyen szövetekből készültek a viseletek. Településenként mást hordott a fiatal lány, a menyasszony, az idős néni, a kocsis, a kanász. A legelső viseletek között van a kidolgozatlan báránybőr, de láthatunk jászsági pártákat, keresztelő ruhákat. A legdíszesebbek a sárközi ruhák, ahol selyemben, bársonyban jártak az asszonyok.
A babák mellett érdekes falvédő gyűjteményt is láttunk. Érdekessége, hogy a piros, illetve a kék alapszínek a gazdasági válság idején kiszínesedtek, mivel készítőjük különböző kendőkből húzgálták ki a szálakat, még nem voltpénzük új fonálra.
A folyosón a XIX. sz. fordulójának éveiből származó használati tárgyak vannak. Itt a kismesterségek közül a bognár, kötélgyártás, csipkeverés eszközei is megtekinthetők. Az épületben van egy berendezett paraszt tisztaszoba is.
Aki kíváncsi az izgalmas gyűjteményre és Róza néni érdekes magyarázatára, annak előre célszerű egyeztetni.
B. Mezei Éva
