A szárazság után beköszönő
csapadékos, meleg időjárás kedvez a csípőszúnyogok
fejlődésének. Ilyen időben tömegesen kezdenek el szaporodni a
szúnyogok, köztük nemcsak a hazai, hanem az újonnan megjelent
idegenhonos fajok is – olvasható az ELKH csütörtöki
közleményében.
Az ökológusok ezért arra kérik a
lakosságot, hogy amennyiben valaki ázsiai tigrisszúnyogot lát
vagy elfog, a fogás helyének és idejének megjelölésével
feltétlenül tudassa a kutatóintézettel és lehetőség szerint a
mintát küldje be.
A felhívás szerint azért fontos a fajjal
foglalkozni, mert aktívan csípi az embert, a házi- és
vadállatokat, kétéltűeket, hüllőket és madarakat és legalább
22 féle vírust terjeszt.
Mint írják, az általa terjesztett veszélyes kórokozók magyarországi megtelepedésének az a feltétele, hogy a fajnak nagy egyedszámú, stabil populációi legyenek Magyarországon.
A jelenlegi adatok alapján a
kutatók azt feltételezik, hogy ilyen populáció még nincs, de
nagyon fontos a folyamat állandó és szakszerű nyomon követése.
Ebben kérik a lakosság közreműködését.
“Tavaly a
beküldött mintákból 48 bizonyult ázsiai tigrisszúnyognak, a
viszonylag szétszórt előfordulási adatok pedig azt jelzik, hogy
több megyében is felbukkanhatnak az ázsiai tigrisszúnyog
példányai.
A beküldött példányokon
virológiai teszteket végeztünk, de eddig még mindegyik teszt
negatívnak bizonyult a Nyugat-nílusi láz, Usutu-, Chikungunya-láz
vírusára” – idézik a közleményben Soltész Zoltánt, az
Ökológiai és Botanikai Intézet kutatóját.
A
tigrisszúnyogot viszonylag könnyen fel lehet ismerni, ugyanis ez a
faj nagyon kontrasztos színezetű: fekete alapon hófehér
pikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik a testét, lábain
fehér gyűrűk találhatók, hátán egyetlen hosszanti fehér csík
húzódik.
A tigrisszúnyog kis méretű:
testhossza mintegy öt milliméter – olvasható a közleményben.
z
enyhébb telek segítik a szúnyogok áttelelését, a hosszabb
nyarak pedig lehetővé teszik, hogy évente a korábbiaknál több
generáció fejlődjön ki.
Az olykor rövid időszakra
koncentrált, nagy mennyiségű csapadék növeli az olyan kis vizek
(belvízfoltok, vizes árkok, pocsolyák) számát, amelyek a
csípőszúnyog-lárvák életterét biztosítják. Ezért a
hazánkban őshonos mintegy 50 faj többsége a korábbiaknál
nagyobb területen és érzékelhetően nagyobb egyedszámban
“zaklatja” az embereket.
Ezzel párhozamosan a nagy
távolságú, tömeges teherfuvarozás utat nyit a távoli élőhelyek
inváziós szúnyogfajainak hazai megtelepedésére is.
A kutatók szerint ezért tudott megjelenni a Kárpát-medencében az ázsiai tigrisszúnyog , amelynek csípése más fajokénál hevesebb allergiás tüneteket válthat ki az emberben.
Magyarországon új fajként tűnt fel a koreai csípőszúnyog és az ázsiai bozótszúnyog is. Míg a tigrisszúnyognak még csak szórványosan megjelenő példányait gyűjtötték, az utóbbi két fajnak már önfenntartó népessége él Magyarországon – írják.