Bábolnán 1983-ban a mezőgazdasági kombinát vezetője, Burgert Róbert fúratott két kutat, olajat keresve. Az egyikből 600 méter mélyről 38 fokos, a másikból pedig 1200 méterről 51 fokos termálvíz tört felszínre. A melegebbik kút vizét próbafürdetések nyomán gyógyvízzé nyilvánították, de akkor nem hasznosították.
Az akkori vezető nem gondolta volna, hogy mit indít el azzal a próbafúrással. A most megnyílt kombinátban három termálmedence, élmény-, gyermekmedence és szauna kínál kikapcsolódási lehetőséget nyáron közel ezer, télen pedig 340 látogatónak.
A teljes beruházás költsége
3,5 milliárd forint, ebből a település egymilliárd forintot
uniós támogatásként kapott, 1,2 milliárd forint hitelt vett fel,
1,3 milliárd forintot pedig saját költségvetéséből
biztosított.
A strand mellett 10 hektáron kialakított
szabadidőpark és csónakázótó van, amely a korábbi téglagyár
elhanyagolt és kihasználatlan területén valósult meg.
A már folyamatban lévő munkálatok során vették észre, hogy a víz metángázt tartalmaz, amit energiatermeléshez lehet hasznosítani. A fürdők szakmai különlegessége a metángáz-leválasztó kiserőmű, melynek segítségével villamos- és hőenergiát állítanak elő a termálvízből leválasztott metánból.
A medencéket tápláló kút
1290 méteres mélységből feltörő 38-40 Celsius-fokos
nátrium-kloridos és hidrogén-karbonátos hévize jodid-ion
tartalma miatt keringésjavító és gyulladáscsökkentő hatású,
így mozgásszervi és nőgyógyászati betegségek kezelésére,
illetve ivókúraként is alkalmazható.
Jelenleg a járványügyi
szabályok figyelembevételével egy időben csak 525-en
látogathatják a strandot, ahol 200 négyzetméteres élménymedence,
gyermekpancsoló és 100 négyzetméteres spray-park fogadja a
vendégeket.
A későbbiekben további három, összesen 220
négyzetméteres téli-nyári termál- és gyógymedencével,
szaunával, masszázzsal és sóterápiára is alkalmas gőzkabinnal
bővül a szolgáltatások köre.
A fürdőhöz kapcsolódóan
kihagytak egy közel ötezer négyzetméteres területet, ami a
leendő tanuszoda helyszínéül szolgálhat majd. Az állam
ígérvényben biztosította a várost a tanuszoda megépítéséről,
melyben egy tanmedencét és egy úszómedencét alakítanának ki.
Bábolna Komárom-Esztergom megyében található, Budapesttől 99, Győrtől 33 km-re. A közel 4000 lakosú település 1789-ig a Szapáry grófok birtoka volt. A család nevéhez fűződik Bábolna legrégibb épülete, az 1700-as évek elején épült Szapáry-kastély.
1789-ben II. József 450.000 arany forintért vásárolta meg a területet az állam számára, hogy ménesbirtokot létesítsen. Ezt követően vált Bábolna az arab telivér lovak tenyésztésének magyarországi központjává, melyet az 1800-as évek végére, az 1900-as évek elejére a kisbéri ménesbirtokkal egyetemben már a Lótenyésztés Mekkájaként emlegettek
A II. világháború után, 1948-ban létrejött a Bábolnai Állami Gazdaság, mely 1960 után Burgert Róbert irányítása alatt, elsősorban a baromfitenyésztés révén, világszintű és világhírű mezőgazdasági kombináttá nőtte ki magát. A település 2003-ban nyerte el városi rangját. További információk: www.babolna.hu