A fővárostól 60 km-re található Ceglédbercel Albertirsa és Cegléd között, a 4-es számú út mellett található. A Gödöllői-dombság utolsó nyúlványa a falu határáig ér. A déli lejtőn a jó talaj, a jellegzetes mikroklíma finommá érleli az itt termesztett szőlőt. Nem véletlen, hogy e területet a helybéliek emberemlékezet óta Aranyhegynek nevezik. A falut körbeölelő 200 hektár ültetvény legértékesebb dűlőin termett szőlőből készülnek itt borok. Itt található a Megyeri fivérek kis családi borászata, akik közel három évtizede döntöttek, hogy az apai szőlőskertek hagyományait átörökítve újraértelmezik a szőlőhöz és a borhoz való kötődésüket. Aprócska pincében néhány hordóval kezdték el a munkát.
1996-ban töltöttek először palackba bort
Az ezredfordulót megelőző évben családi házuk udvarában építettek szőlőfeldolgozót és alatta pincét, ahol mindössze 100 hektoliter
must fogadására van lehetőség.
A pincéből nyíló Borkápolna a környék legkisebb borászatának kóstolóterme. Egy lebontott imaház 14000 téglájából épült. Belső kialakítása hűen követi a középkori altemplomok építészeti sajátosságait. Szemet gyönyörködtető boltív alatt folyik a borkóstolás. A pincében néhány ezer palack érlelődik, melyek aprólékos kézműves munkával készültek.
Fajtáik: Chardonnay, Muscat Ottonel, Olaszrizling, Kékfrankos, és Cserszegi Fűszeres. Több versenyen is szép eredményeket értek el boraikkal.
A borkóstolás után érdemes egyet sétálni a Gerje patak menti hangulatos településen. Ceglédbercelen két templom található. A Nepomuki Szent János templom a település katolikus temploma. 1801 – 1804 között épült, késő barokk stílusban. A templom harangtornya 1854-ben készült el. Nevét a község , és maga a templom védőszentjéről kapta.
A Ceglédberceli Társegyházközség temploma a település református temploma. 2004. május 30-án szentelte fel dr. Hegedűs Lóránt püspök, és 2004. október 31-én kapta meg harangját. Érdemes a temetőt is felkeresni, ahol még az első sváb sírok megmaradtak.
A horgászást kedvelők a falu külterületén horgásztavaknál hódolhatnak szenvedélyüknek.
A Ceglédbercelre jellemző ultramarin kékre festett, okkersárgával díszített faluház is őrzi az egykori sváb település német hagyományait. A tisztaszobák berendezése az 1930-as években általános lakberendezési szokásokat mutatja be és jellegzetesen jeleníti meg a paraszti hagyományok bomlását; paraszti és polgári bútordarabok és lakástextilek egyaránt helyet kapnak a tisztaszobában és a lakókonyhában. A bútorok nagy része, de még az egyik sparhert is helybeli mesteremberek keze munkáját dicséri. Ugyancsak berceli lakosok munkái a lyukhímzéses függönyök, terítők, ágyvégek-valamint a régi népviselet ruhadarabjai.
A település példásan őrzi a világháborúk, s a malenkij robotra nagy számban elhurcoltak emlékét.
Akár egy könnyű sétával is elérhető a négy kilométerre található Ceglédi Termálfürdő, amely mellett szálloda és apartmanházak kínálnak szállás lehetőségeket.
Hirdetés.