Szerző:
Bódi Ágnes
Megjelenés:
2020.04.24
Zártkörű szemétszedést szerveztek a Föld napján, hogy a Páris-patak szurdokvölgyét megtisztítsák a szeméttől.

Akár sokmillió éves különleges geológiai értékeket is tönkre tehetünk a Föld életében pillanatok alatt, ha nem vigyázunk. Erre hívta fel a figyelmet az Ipolytarnóci Ősmaradványok és a TETT Alapítvány szemétszedési akciója a Föld Napján, amit a koronavírus járvány miatt zártkörű programként bonyolítottak le a Páris-patak szurdokvölgyében.

Az egyedülálló látvány miatt minden évben egyre több és több turista keresi fel a Nógrádszakál határában található Palóc Grand Canyonként is ismert szurdokvölgyet. A szemét, amely időről időre visszatér a szurdokvölgybe, jól mutatja, hogy sokan tudatosan vagy tudattalanul nem alázattal és tisztelettel viseltetnek a természet szépségei iránt.

Erre hívja fel a figyelmet az Ősmaradványok munkatársainak Föld Napjára szervezett programja – amelyre a koronavírus járvány miatt most nem vártak külső résztvevőket.

Ugyan a terület nem a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében áll, az Ipolytarnóci Ősmaradványokhoz érkező vendégek gyakran kötik össze egy-két napos programként Ipolytarnócot és a Páris patak szurdokvölgyét a Novohrad-Nógrád Geoparkba tervezett kirándulásaik alkalmával.

A Páris völgy az Ipoly bal oldali mellékvölgye, mely Nógrádszakáltól északra, Rárósmúlyaddal szemben torkollik. A Páris-patak, amely egyébként nem rendelkezik állandó vízfolyással, a szurdokvölgyben többféle kőzetbe vágódott be.

A száraz, 15-20 méter mély, meredek falú völgyben csapadékos időben és hóolvadáskor viszont látványos vízesések képződnek. A terület a hajdan az Osztrovszki-hegységhez tartozó, Litke és Nógrádszakál között emelkedő, andezittakaró része. Feltehetően egy folyó torkolati deltavidékénél halmozódott fel az az üledékréteg, amelybe a patak medret vág. A nagy vastagságban képződött kavicsos, homokos üledékbe helyenként tufás márga vagy riolittufa-, tufit-rétegek települnek. Ezek levéllenyomatokat őriztek meg.

A Páris-patak völgyében lelték fel Magyarország első fatörzsbarlangjait, melyek világviszonylatban is kuriózumnak számítanak. A vulkáni kitörések megszűnte után lerakódott vulkáni üledékes anyagba növényi részek és fatörzsek ágyazódtak be. Az addig tavi környezetben lévő vulkáni üledékes réteg és a külső erők hatására a forró anyagban el nem égett fatörzsek korhadásnak indultak, a helyükön idővel üregek maradtak, amelyek a völgy fejlődésével és mélyülésével kerültek a felszínre.

Akár ezt a sokmillió éves különleges geológiai értéket is tönkre tehetünk a Föld életében pillanatok alatt, ha nem vigyázunk. Pedig – David Brower szavaival – „a Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.


Warning: Invalid argument supplied for foreach() in /home/hawaiisz/szeretunkutazni.hu/wp-content/themes/utazo/single.php on line 137