Bódi Ágnes
Szerző:
Bódi Ágnes
Megjelenés:
2019.06.03
Akit kíváncsi a 17 millió évvel ezelőtt élt ősállatokra, a legnagyobb megkövesedett fára, a gerincesek között orrszarvúak, medvekutya, őz- és szarvasfélék, illetve madarak iszapba kövült lábnyomaira, az feltétlenül látogasson el a Bükki Nemzeti Park Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területére, ahol az Európai Geoparkok Hetének első nyitó napján vulkánnapot rendeztek, amelyen egy tűzhányó kitörését is bemutatták.

Nemcsak most, ezen a héten érdemes felkeresni az ősmaradványok lelőhelyét, bármikor tervezhetünk egy, akár kétnapos kirándulást is erre a vidékre, hogy megismerkedjünk az egyik legizgalmasabb öko- és geoturisztikai bemutatóhellyel. Akár egész napot eltölthetünk itt, van itt az ősvilágot bemutató 4DX mozi, holografikus ősállat-bemutató, lombkorona tanösvény, miocén erdő, s a páratlan természeti értékeket bemutató tanösvényhálózat, és kiváló vezetett túrák, interaktív bemutatók és játékok tájékoztatott Nagy Júlia, a park Kommunikációs és Ökoturisztikai Osztályvezetője.

Fotó: Mészáros Cecília

A területet híressé tevő megkövesedő fát a 19. század közepén találták meg, majd a 20. század legelején bukkantak rá a 17 millió évvel ezelőtt élt ősállatok lábnyomaira, amelyek meghozták a nemzetközi hírnevet a terület számára. Az Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi területe a régmúlt emlékeit, egy vulkánkitörés során betemetett miocén kori, ősi kincseket őriz.

Újságíró csoportunknak mindent bemutattak a szervezők, megtudhattuk, mivel foglalkozik egy természetvédelmi őr, a Miocén Parkban tematikus túrán vettünk részt a jelenkortól a 20 millió évvel ezelőtt bekövetkezett ipolytarnóci vulkáni katasztrófáig. Bagyinszki Ádám túravezető szakértő kalauzolásával fedeztük fel a Miocén Parkot, cápafogakkal hintett tengerparti föveny, szubtrópusi erdő hatalmas, megkövesedett fái, egzotikus növénylenyomatok, ősvilági szörnyek lábnyomai, a vulkáni tufa áradatában összesült maradványok, s mindezek eredeti helyzetükben, egy geológiai tanösvény mentén ismerhetők meg.

Fotó: Mészáros Cecília

A tematikus napon a Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának segítségével, Harangi Szabolcs professzor vezérletével interaktív szerepjátékra is sor került. A vulkán napon kiderült, mi történik a vulkánmegfigyelő obszervatóriumban, mi van a kürtőcsatornában és a földkéreg alatt, illetve az is, hogy miért működnek a tűzhányók, és hol volt a Kárpát-medence utolsó vulkánkitörése.

Fotó: Mészáros Cecília

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság ipolytarnóci bemutatóhelyén László András fejlesztéspolitikai kommunikáció összehangolásáért felelős miniszteri biztos és Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója tartott sajtótájékoztatót a nemzeti park igazgatóság területén megvalósuló fejlesztésekről.

A tájékoztatón megtudtuk, hogy a Széchenyi 2020 programban a 2014-2020-as időszakban mintegy 40 milliárd forintot fordít a kormány a nemzeti park igazgatóságok fejlesztéseire. Ezzel a 10 nemzeti park igazgatóság közel 100 projekttel mintegy 100 ezer hektáron javítja a természetes és természetközeli élőhelyek állapotát. Több mint 13 milliárd forint értékű fejlesztést valósított meg a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az elmúlt két uniós ciklusban.

Fotó: Mészáros Cecília

Tavaly a nemzeti park igazgatóságoknál regisztrált látogatók száma meghaladta az 1,6 milliót, a nemzeti parkok ma a magyarországi ökoturizmus legnagyobb letéteményesei, a nyilvántartott mintegy 700 létesítmény felét tartják fenn országszerte, az országban működő tíz nemzeti parki igazgatóság összesen 300 ezer hektár állami tulajdonú védett területet kezel. A nemzeti parkok számára kiemelten fontos feladat a környezeti nevelés, évente 200 ezer diák vesz részt ilyen programokban.